6. rész
Egy különös nap ....
Amint elment josh én visszaültem a padra és hátra dőltem, harry szinte azonnal lehuppant mellém.
Fejét lehajtotta, kezével az arcát simogatta közben a barátai visszasétáltak a pályára és át ölelték barát nőiket csak egy lány állt felém karba tett kézzel és elég gonoszan nézet rám, egy ideig csak nézet rám, de utána a többiek hívták ő volt az a lány, aki a buszon rá mászót Josh ra. Közben nem vettem észre hogy Harry beszélt hozzám.
- Ne haragudj, nem figyeltem
- Ne, figyelj, te ne haragudj, nagyon hülye voltam, csak nem tudtam nézni, hogy hoz… mindegy
- Hogy mit csinál velem? Harry néz a szemembe,
Harry felemelte a fejét és rám nézet nagy zöld szemeivel.
- Kérlek, mond el! –
- Én nem..., figyelj – nagyot sóhajtott és el is komolyodott
- Csak nem akartam, hogy hozzád érjen, és nagyon felidegesített, ahogy hozzád bújt és suttogott neked kitudja mit. - Harry összeráncolta a homlokát
- Ez olyan kedves tőled, de Josh nem ártana nekem- egy kicsit elmosolyodtam, és amikor látta, hogy mosolygok ő is rám mosolygott és gyengén beleütöttem a vállába.
- Figyelj ma lesz egy buli, nincs kedved eljönni?- harry
- De csak ha értem jössz. - a számhoz tettem a kezem, mert ez magamban gondoltam, de valahogy ki csúszott a számon, és nem értem, hogy miért gondoltam ilyenre.
- Hát persze hogy megyek, - rám kacsintott és elég önelégült mosolya volt, elvette a kezemet a számtól, és elég közel került hozzám, Harry a számat nézte én pedig „kerestem” a tekintetét. Próbált volna közelebb hajolni, de felálltam.
- És mikor jössz értem? – felvettem a táskám a padról
- Ne haragudj, megyek érted nyolcra.
- Oké, akkor én most megyek, de gyere velem, mert megmutatom hol lakom.
Harry csak mosolygott és szinte azonnal felpattant, oda sétált mellém és átkarolt,
- Na, na, itt nem tartunk. – megfogtam a kezét és levettem a vállamról.
- Jól van, na, egy próbát megért – önelégülten mosolyogva rám nézet és kacsintott
Az út további részében csak beszélgetünk és beszélgetünk. Ahogy az ajtóhoz értünk Harry szembe állt velem, én pedig el kezdtem keresni a kulcsom, ami persze a táskám legalján volt. Már nyitottam volna az ajtót de harry megfogta a kezem,
- Várj egy kicsit – hátra nyúlt a zsebébe
De meg jelent Szandi, harry előre húzta a kezét
- Szia, Harry vagyok – nyújtja a kezét
- Szia, Szandi
- Neked nincs kedved velünk jönni este bulizni egyet?
- De megyek, csak engem Mason hívott el, majd ő jön értem.
Egy kicsit elgondolkodtam, de nem jutott eszembe senki, akit én ismernék Mason névvel
- Ki az a Mason?! – ráncoltam össze a homlokom és Szandi felé fordultam
- Na, megyek, este jövök – harry elég morcos hangulatban ment el
- Oké, szia